Miről szólnak a természetkapcsolat programok? Mit csinálunk a programokon?
A természet kapcsolat programok neked szólnak, ha:
- úgy érzed, hogy a feladataid teljesítése és a másokra való odafigyelés mellett szükséged van legalább néhány óra vagy egy-két nap nyugalomra, lelassulásra, önmagadra
- sok a stressz az életedben, gyakran vagy kimerült, és szeretnél felfrissülni, energiát gyűjteni a feladataid teljesítéséhez
- városi környezetben élsz, és szeretnél újrakapcsolódni a természettel, és meríteni a természeti világ számtalan jótéteményéből
- szeretnél minőségi időt tölteni a természetben a családoddal, a hétköznapokból kizökkenve, másképp kapcsolódni hozzájuk
- foglalkoztat a természet és bolygó védelme, és szeretnél többet megtudni az ökopszichológia szemléletéről
Ha többet szeretnél tudni a természetkapcsolat programok hátteréről:
Miért van szükség rá?
Sosem voltunk még ennyire távol a természettől, mint manapság. A világ népességének nagyobbik hányada él már városokban. Míg 1950-ben 746 millióan éltek városokban, addig 2014-re ez a szám 3,9 milliárdra emelkedett! 2050-re a Föld akkora várható kilencmilliárdnyi népességének hetvenöt százaléka lesz városlakó. A városok csodálatos helyek, de a városi lét stresszel jár. A stressz mennyiségével arányosan pedig nő a testi és mentális betegségek kockázata. Ma már mindennapos dolog a függőség, a magány, a depresszió és a pánikbetegség. Emellett egyre több időt töltünk zárt térben. Mi, európaiak időnk kilencven százalékában tartózkodunk zárt térben. Odabent pedig a technikai eszközeinkkel töltjük az időnket, a monitort bámuljuk, folyton megnézzük a telefonunkat, kényszeresen frissítjük az állapotunkat, vagy úgy érezzük, hogy muszáj kapcsolatban lennünk másokkal. A tünetek az idegességtől, fejfájástól, lehangoltságtól és kimerültségtől a szem és nyak fájdalmán át az álmatlanságig, frusztrációig, ingerlékenységig és indulatosságig terjednek. 1984-ben született a „technostressz” kifejezés az új technológiát használók egészségtelen viselkedésének leírására. (Forrás: Dr. Csing Li: Sinrin-Joku)
Sokan nagyon messze vagyunk attól, hogy érezzük a természet közelségének pozitív hatásait.
Jó hír viszont, hogy egy kevéske természetben töltött idő is jótékony hatást gyakorolhat az egészségünkre. A megérzésünk mögött, miszerint jó a természetben lennünk, már ott vannak a tudományos adatok is. Számos tényeken alapuló (idegtudományi, pszichológiai, neurofiziológiai) kutatás bizonyítja a természetben töltött idő pozitív hatásait. Egy iyen kutatásban megmérték a hatását 20 perc erdei és 20 perc városi sétának, és azt találták, hogy a kutatásban résztvetteknek az erdőben tett séta után 12,4%-kal alacsonyabb volt a kortizol (stresszhormon) szintje, 7%-kal alacsonyabb a szimpatikus idegrendszeri aktivitása, 1,4% alacsonyabb a vérnyomása és 5,8%-kal alacsonyabb pulzusszáma, mint azoknak. akik a városban sétáltak ugyanennyit.
Már kétórányi erdőfürdőzés képes lekapcsolni bennünket a technológiáról és lelassítani a szervezetünket. Dr. Qing Li és csapatának kutatásai alapján indult el Japánban a sinrin-joku erdőterápiás módszer a nemzeti egészségprogram keretében. A kutatók mérései igazolták, hogy a sinrin-joku:
- csökkent a vérnyomást
- oldja a stresszt
- javítja a vérkeringést és az anyagcserét
- csökkenti a vércukorszintet
- javítja a koncentrációs képességet és a memóriát
- enyhíti a depressziót
- megemeli a fájdalomküszöböt
- segít az elalvásban
- növeli az energiaszintet
- erősíti az immunrendszert a természetes ölősejtek (NK-sejtek) számának növelésével
- fokozza a ráksejteket elpusztító fehérjék termelését
- segít a fogyásban
Dr. Qing Li és csapata ismételt mérései azt is megmutatták, hogy egy kétórás erdőfürdő pozitív hatásai még egy hónap múlva is jelen vannak.
A természetben töltött idő javítja a kapcsolatainkat is. Aktivizálja azt a képességünket, hogy másokkal kapcsolódjunk, szociálisak, együttérzőek legyünk. Kaliforniai pszichológusok tanulmányozták ezt a hatást. Emberek két csoportját vitték ki az erdőbe és városi környezetbe, és a kísérletben véletlenszerűen leejtettek előttük tárgyakat. Azt látták, hogy az erdőben az emberek sokkal segítőkészebbek voltak. Az erdei környezetben gyakrabban adták fel egymásnak a tárgyakat. A körülöttük magasodó öreg fák megmutatták nekik, hogy hogyan legyenek kedvesebbek, nagylelkűbbek egymáshoz.